Magyarország történeti földrajza - I. kötet

A Kárpát-medence közép-európai sajátosságokkal jellemezhető társadalma több ízben kísérelte meg a felzárkózást Nyugat-Európához. Reményteljes próbálkozásnak ígérkezett a rendi államberendezkedés és társadalom felszámolása után (1848), a polgári berendezkedés kiépítésével egyidőben végrehajtott modernizáció: a dualizmus korának (1867-1918) végére, a századfordulón - kb. 20 ezer km hosszúságú vasúthálózat kiépítése nyomán - megteremtődött a Kárpát-medence gazdasági egysége, kezdetét vette a modern urbanizáció, Budapest az ország politikaigazdasági-kulturális fővárosává, modern nagyvárossá vált. Az agrárkonjunktúra hatására a mezőgazdasági termelés is a fejlődés motorjává vált, de a századfordulóra már az ipari kor előőrsei is feltűntek a Kárpát-medencében. Lezajlott a népesedési folyamatok forradalma, kirajzolódtak a modern, integráns Magyarország (Kárpát-medence) körvonalai; e folyamatokat, annak a 20. század elejére kialakult földrajzi vetületét kívánja e könyv bemutatni, abban az állapotában, mielőtt a történelem viharai véget vetettek volna e kísérletnek.