Szép Erdélyünk IV. - Erős várak, büszke kastélyok

Amikor megtisztelő felkérést kaptam Göncz József- Bognár Béla: "Szép Erdélyünk IV., Büszke kastélyok, erős várak" c. kötete előszavának megírására, úgy éreztem magam, mint Mózes az égő csipkebokor előtt a mádiáni pusztában. Tudniillik, hogy szent ez a hely, ahol áll, s elégtelennek érzi magát a feladatra, amelyre Isten felkérte. Szent a hely: a föld alatt derék elődök csontjai pihennek. Elégtelennek érzem magam, hogy szép Erdélyünkről méltóképpen szóljak. A szerzőpáros nemcsak azon igénnyel lép fel, hogy maradandó emléket állítson neki, hanem, hogy az Erdély földjét nem ismerőkben felkeltse az érdeklődést ezen tündérkert iránt. A mű minden képén és során érződik a szerzők simogató szeretere azon föld iránt, melyet Bíró József: Erdély művészete című munkájában így jellemez: „Erdély csodálatos föld, a természet s az emberi élet jelenségeinek minden gazdag sokrétűségével megáldva. Népfajok és hitvallások sora él együtt e földön, tájak szerint elosztva, magas kultúrájú városai mind eltérd jellegzetességet képviselnek. E sokféleségbol bontakozik ki egyénisége, önálló szín Európa keletén. Erdély Európa egy vidéke, magyar országrész s mégis sajátszerü szelleme fejlődött ki a századok folyamán. Igy szerepel Erdély az európai köztudatban, mint a keleti Helvécia. Sokan Erdélyben Iátják, éppen legkeletibb helyzete miatt, a legigazibb magyarság ősi településhelyét. Nem kevésbé jelentős egyéni művészetének kialakulása sem, a maradó kövek, a várak, a kastélyok, a templomok, a képek és szobrok őrzik meg konkrét és beszédes képben a történelmi arculatot. A műemlékekben rejlik Erdély valóságos, élő története, elevenen ható, kitapintható valóság. Voltaképpen e kövek döntik el, valóság-e az erdélyi szellem s nem puszta bele magyarázás!" Vedd és olvasd és gyönyörködj benne! S szeresd meg Erdélyt! Mert amennyit az Anyaország adott Erdélynek szellemiekben s anyagiakban, legalább annyit Erdély az összmagyarságnak. Istentől rendeken egymásra voltak és vannak utalva. S ha újabb ezer évet óhajt megélni magyarságunk, akkor a kettő csak szeretheti egymást minden vonalon. Aki egyenetlenséget szítana, a gonosz szól belőle s halálosan vétkezik! Könyvükkel az írók - úgy érzem - ezt óhajtják mdatosítani bennünk. A jóság angyalai szólnak belőlük. S ha ezt a célját elérte a könyv, ez lesz legfőbb elégtételük. Mi is hálásan köszönjük ezen nemes törekvésüket, s nagyra értékeljük! Tempfli József nagyváradi megyés püspök