Az utolsó magyartanár feljegyzései

"Ma nem mentem iskolába. Talán majd holnap, ma vasárnap van, különben is. Vagy nem megyek holnap se, azaz megyek, de csak hogy megalázzam magam, amiért tényleg megyek. Itthon maradhatnék, berendezkedhetnék egy új életformára, talán még gondolkodhatnék is; kinyithatnék egy könyvet, no nem azért, hogy elolvassam, hanem hogy felidézzem annak emlékét, milyen az: könyvet kézben tartva olvasni. Visszatérhetnék az egyetlen valósághoz, az irodalomhoz, ha..." Az utolsó magyartanár feljegyzései című regény egy mai fiatal felesleges értelmiségi helyzetjelentése a közoktatás állapotáról, a tanítás lehetőségeiről és lehetetlenségeiről, az írás/olvasás parancsoló szükségességéről és az elbeszélés nehézségeidről. A "nem középiskolás fokon" való tanítás egy napja virrad fel, egy szimbolikus, mégis közönséges tanári munkanap huszonnégy órája huszonnégy fejezetben. Az utolsó teljes nap egy tanár életéből. És az első egy íróéból.