1916 - a fordulat éve? - Tanulmányok a Nagy Háborúról

A 20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról.
Az első világháború részben felgyorsította mindezt, de a modernitás Janus-arca is hamar megmutatkozott. A tömeges háború, az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében.
Magyarország részese volt mindezeknek a változásoknak. Sajátosságai, az ipar és mezőgazdaság aránya, a nemzetiségek nagy száma, a városiasodás különbsége Budapest, a metropolisz, és a vidéki közepes és kisvárosok közt megmutatkoztak ugyan az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban. A következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még a régi, de már az új világ is egyszerre belátható.
A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást mutatja be, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a nagy háború okozta változások 19181919-hez, a Monarchia széteséséhez és Magyarország két forradalmához és ellenforradalmához.