Feljegyzések

A Nobel-díjas Elias Canetti nagy művei: ifjúkori regényremeke, a Káprázat, a három évtizeden át írt Tömeg és hatalom és az öregkori önéletrajzi trilógia (A megőrzött nyelv; A hallás iskolája és A szemjáték) már az író életében megjelentek magyarul. Az életmű azonban még egy rendkívül izgalmas területet tartogat: Canetti feljegyzéseit. Az író fiatal kora óta vezetett naplót (magánhasználatra), írt ugyancsak magánjellegű jegyzeteket, és kezdettől gyűjtögette különféle természetű gondolatait. Vannak köztük a történelem, a köz ügyeit érintő aforisztikus meglátások, írókollégák természetéről, módszereiről szóló eszmefuttatások, embertani megfigyelések (mitológiai, antropológiai szövegek kommentárjai), írói ötletek, sugallatos aforizmák és utópiacsírák. Bölcsek és szórakoztatók; zömük rendkívül eredeti és időtálló. Canetti makacsul folytatja párbeszédét szellemi őseivel (Montaigne, Quevedo, Stendhal stb.), élőnek tekinti mindazokat, akik élő szövegeket hagytak hátra. Vannak irodalomtörténészek, akik a Feljegyzések-ben látják az életmű aranytartalékát…