Háborús napló

"1940.VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé, onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (...) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek. Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatos óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első l0 másodpercben óriási a zűrzavar: sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre, azután kis idő múlva mégis kirajzik a tömeg az utcára, hogy kíváncsian bámulja az eget. Látnivaló, hogy nappal az emberek vonakodnak levonulni az óvóhelyekre, amíg csak nem halljak a bombák robaját. (...) Kedden és szerdán két pompás napot töltöttünk Wallingtonban: nem olvastunk újságot és a háború szóba se került. A helybeliek épp a zabot aratták, és magunkkal vittük Marxot is nyulat hajtani; nem hittem volna, hogy ilyen fürge. Már-már visszatért gyerekkorom letűnt világa - ki tudja, talán utoljára. (...)"