Gulliver utolsó utazása - Szatírák, humoreszkek és egy kisregény

- Valószínűleg jól sejti, uram, a jelenlegi pártviszonyokat - folytatta.
- Annyi párt van, ahány állampolgár. Minden lilliputi egy-egy pártot alkot.
Igyekeztem komoly képet vágva érdeklődni.
- És mindegyiknek van saját programja, jelmondata, jelvénye?
- Természetesen. Az én programom például úgy foglalható össze, hogy "egy lépés előre, két lépés hátra". Jelvényemen egy rák hátán ülő teknőc látható.
- Remek ötlet - dicsértem meg.
- Érzem - mondta - hogy kegyelmed nem fogja föl e pártrendszer hasznát mind az államra, mind az egyénre nézve. Lássuk csak! Egy régebbi törvény szerint az államnak csupán a tíznél nagyobb taglétszámú pártokat kell támogatnia. Így hát nem támogat senkit. Nincsenek pártszékházak, pártirodák, arculattervezők, kortesek. Nem kell tagdíjat fizetni. Minek tegyem egyik zsebemből a másikba? Nincsenek frakcióviták, gyűlések, megszűnt a tagfelvétel megalázó procedúrája, nem bosszankodunk a kilépőkön, az árulókon... És ami a legfőbb: senki sem sikkasztja el a pártkasszát.