Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

A Kafka, a Világvége és a Kurblimadár után kíváncsisággal olvastam ezt a könyvet Murakamitól. Azt kerestem, hogy mitől olyan jók nekem a Murakami írásai. Gombnyomogatós, mindent azonnal szeretnénk elérni világunkban Murakami személyes története arról mesél, hogy tehetség mellé türelem és kitartás is kell ahhoz, hogy nagyszerü irodalom szülessen. Az egész könyvet nagyon szeretem, de a két következő részt kiemelten említeném: Egyszerűbben fogalmazva: nem tehetünk mindenki kedvére. Nagyjából hasonló stratégia alapján vezettem a báromat is. Az üzletbe nagyon sok vendég betér. Ha tízből egy úgy erzi, hogy Jó kis hely ez! Tetszik, jövök máskor is!, az már elég. Ha tíz betérőből egy törzsvendég lesz, az üzlet már működik....Az viszont fontos, hogy annak a bizonyos egynek biztosan, maradáktalanul tetsszen. Ennek érdekében az üzletvezetőnek egyértelmű hozzáállással és filozófiával kell rendelkeznie, és amellett türelemmel, fagyban-szélben ki kell tartania. És az iskoláról: A legfontosabb amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni.