Egy romantikus költő verseiből

E könyv versei részben 1977-es és 1985-ös köteteimből valók, részben később írtam őket, és már csak folyóiratokban jelentek meg. Ma kétezer-húszat írunk: a hiátus nagy, a gyűjtemény pedig nem mondható túlzottan vaskosnak. Hiába is tagadnám, az utóbbi harminc évben jórészt az aktív költészet világán kívül éltem. Életemet hasznos, gyakorlatias feladatok, kötelességek töltötték be. Egyetemi oktatóként a kultúra bonyolult világában forgolódtam, a megértéshez elengedhetetlen eszközöket igyekeztem megszerezni, és meditációs, megértési munkám eredményét kilenc monográfiában, tanulmánykötetben dokumentáltam.
A kenyerét irodalomtanítással, olvasással, értelmezői munkával kereső ember eleve kivételezett helyzetben van. A reflexiós, fogalmi téglákból összerakott építmények voltaképpen maguk is alkotások, és lehet-e méltóbb feladat a magyar értelmező számára, mint nagy íróink megelevenítése, felemelése, méltó kontextusba állítása? A kritikusi hivatással netán elégedetlenkedő irodalmárnak azzal is számot kell vetnie, hogy a zavaros vágyakról, szomjúságról, hiányról valló költészet kitüremkedik a pszichikus egészség, a morális közjó, a megértő megfontoltság keretei közül. A világ mindennapi, kötelességelvű, erkölcsi kihívásait komolyan vevő énrészem tulajdonképpen ma is szégyenkező gyanakvással tekint rá...
De mindhiába... Romantikusabb, szenvedélyesebb, "amorálisabb" lelki felemet a kötelességtudat és a sok-sok kognitív tréning sem tudta végképpen elnyomni. A szavakat érzelmi intenzitással felruházni igyekvő, sodró erejű költői ösztön felkavaró, boldogító erejét e kötet verseivel bíbelődve, javítva, újítva, végleges szavakat keresve is minduntalan megtapasztaltam. Végül bele kellett törődnöm, hogy verseimet nagyon is szeretném kötetben látni. Az alkotó ember egy idő után már nem a közvetlen reakciókat lesi, várja (Arany János szépszavával: nem a világnak igyekszik cégért ütni), de azért örülnék, ha az olvasó e vágyakról, szomjúságról, hiányról hírt adó költészetben is felismerné az értelmes élet önkéntelen szolgálatát...

Nyilasy Balázs