Károly és Zita

Még javában dühöngött a háború, amikor az idős uralkodó, Ferenc József 1916 novemberében elhunyt. Habsburg-Lotharingiai Károly került Ausztria és Magyarország trónjára, felesége, Zita, Bourbon-pármai hercegnő pedig szilárdan ott állt férje oldalán. A fiatalság szenvedélyétől, valamint Istenbe és az emberekbe vetett hitüktől vezérelve mindent elkövettek, hogy véget vessenek a gyilkos háborúnak, megpróbálva szembeszállni a sorssal. Céljuk elérése érdekében kontinentális méretű sakkjátszmába kezdtek, harcuk azonban kudarccal végződött. A Birodalom széthullása nyomán hosszú időre óriási káosz keletkezett. A trónjától és vagyonától megfosztott uralkodói párt Madeira szigetére száműzték, ahol nehéz körülmények között éltek gyermekeikkel, Károly legyengült szervezete pedig nem tudott megbirkózni az egészségére ártalmas környezettel, és fiatalon meghalt. Károly és Zita szerelme feltétlen volt és odaadó. Házasságuk két bámulatos lélek misztikus és romantikus egyesülése. A mű felidézi a kivételes asszony és férfi életét, melynek egyszerűsége és méltósága tiszteletet váltott ki irántuk.