A kínai civilizáció világa

Legutóbbi könyvem, a Császári Kína elbeszélő jellegű munka volt, amelyet egy, a kínai történelemről szóló trilógia második kötetének szántam. Abban a könyvben csak keveset foglalkozhattam a filozófiával, az irodalommal és a képzőművészettel, s a kínai civilizáció különleges aspektusainak bemutatására is igen csekély lehetőségem volt. Amikor felkértek ennek a műnek megírására, nagy örömömre lehetőséget kaptam arra, hogy más oldalról közelítsem meg Kínát, s leírjam a kínai világszemlélet leglényegesebb elemeit az összes fontosabb emberi tevékenységben. Ha az ember általánosságban ír a kínai civilizáció három évezredéről, fennáll annak a veszélye, hogy nem szentel kellő figyelmet a technikai fejlődéssel járó hatalmas változásoknak, az idegen hódítások hatásainak, a népesség növekedésének, a vallási és filozófiai eszmék elterjedésének, valamint más, a forradalmi változások lehetőségét magukban hordozó jelenségeknek. Ez a könyv azonban elsősorban a kínai civilizáció állandó jellemzőinek bemutatását tűzte ki célul - amelyek változatlan továbbélése sok esetben a kínaiak konzervatív, hagyománytisztelő gondolkodásának köszönhető -, valamint azokat a vonásait igyekszik ismertetni, amelyek a legszembetűnőbben különböznek a mi kultúránkat jellemzőktől. A könyv négy részből áll, amelyek sorban bemutatják a kínai világ politikai, filozófiai, társadalmi-gazdasági, valamint esztétikai szemléletmódjait, tapasztalatait és általános jellemzőit. Néhány meglehetősen fontos témakör kimaradt, mivel úgy vélem, hogy az olvasó számára azzal nyújthatom a legtöbbet, ha az egyes kérdéseket szelektíven tárgyalom, s ha - amennyire csak lehet - a személytelen általánosítás helyett az egyéni tapasztalatot helyezem előtérbe. Ezért a könyv első részében meg sem próbálok részletes képet adni a kínai közigazgatás bonyolult rendszeréről. Ehelyett igyekszem az egyének szerepét ábrázolni ebben a gépezetben. Az első fejezetben a császár szerepére összpontosítok, aki a rendszer csúcsán állt. A császár világának ellenpólusként, a hivatalnokrendszer néhány általános jellemzőjének bemutatása után, a kerületi elöljáró életét írom le, aki a közigazgatás legalacsonyabb szintjén tevékenykedett. Az első részt azzal zárom, hogy általános képet festek azokról a nagy fővárosokról, amelyek az egyes korokban a kínai politikai rendszer központjai voltak. Mielőtt azonban belevágnánk e témák tárgyalásába, vázlatosan összefoglalom a kínai történelmet, hogy az olvasó könnyebben igazodjon el a könyvben található adatok között.