Gál Judit

A Fehér, mint a tej, piros, mint a vér a harmincas éveinek elején járó középiskolai tanár, Alessandro D'Avenia első regénye az elmúlt év talán legnagyobb könyvsikere volt Olaszországban, és tucatnyi nyelvre lefordították már, most végre magyarul is olvasható. Azt hihetnénk, hogy megszokott és talán első gondolatra unalmas ötletnek tűnő "iskolaregény" műfajának egyik újabb darabjával állunk szemben, ám a kötet ennél jóval többre vállalkozik. Mert bár a regény főhőse egy tizenhat éves kamasz, Leo, aki éli a középiskolások átlagos mindennapjait, igen hamar kiderül, hogy Leo mégsem annyira átlagos, amilyennek első látásra gondolnánk. Különös képesség birtokában van, olyan erő tulajdonosa, amelyen csak a fehérség fog ki. Hogy mi is ez a különös fehérség, mit szimbolizál és hogyan teheti tönkre akár két fiatal szerelmét is, az kiderül az érdekfeszítő és megragadó regényből, amelyet nemcsak fiataloknak ajánlanánk.

Nagyon jó könyv, igazi lelki csemege és vígasztalások tára egy könyvben. Mindenkinek csak ajánlani tudom. :)

Nagyon jó ez a könyv, ajánlom mindenkinek, aki szeret elmélyülni a gondolataiban. :)

Bizony, Melania Mazzucco nem az a fajta modern író, aki csak úgy mellékesen odaül az íróasztalhoz, és írogat ezt-azt. Nem, látszik rajta, hogy töviről-hegyire végigolvasta a világirodalmat, és pontosan tudja, mitől regény a regény, sőt: mitől jó, azaz tényleg letehetetlen, s ami fő: IGAZ egy könyv. Én speciel azért a szinte isteni pillantásáért szeretem (mert hiszen az író afféle kis isten a maga teremtette világban), azért a mindentudó, megértő, szigorú, de anyaian jóindulatú pillantásért, amellyel esendően emberi hősei lépéseit vigyázza. Mert Mazzuccónak minden szereplője kisebbfajta hős: csak a Jóisten látja úgy, ahogy ő látja, hogy mindenkinek megvannak a maga erényei és hibái, meg persze a maga keresztje. Mindenki magára ismerhet Mazzucco mindennapi kis hőseiben.

Nem vagyok már kislány korú, egy kisebb könyvtárnyi könyvet olvastam el életemben. Fél évszázad alatt óhatatlanul kikristályosodik a legjobb, legmaradandóbb, legemlékezetesebb könyvek rangsor nélküli rangsora - amibe már nehezen érkezik igazán frenetikus felfedezés, olvasmányélmény. Ez a könyv a ritka jövevények egyike. Egyszerűen nagyszerű - illetve cseppet sem egyszerűen. Mazzucco nagyon tud írni. Most nekifogok a Vita című könyvének - remélem, ugyanilyen végeredménnyel. Az Egy tökéletes nap nem szívderítő olvasmány, ellenben letehetetlen. Köszönet érte Gál Judit fordítónak is.