Az Argoliszi-öböl

"Pauló ismerte azt, amiről úgy gondolta, hogy az élet követelménye, tartania kell magát hozzá, nem szabad veszni hagynia. Mi volt ez? Talán az, hogy szembe kell nézni, s ez elől számára nincs menekülési út. Ebben különbözött tőlünk. Mire ment vele? Azt hiszem sokra. Bizonyítékot szerzett arra, hogy számára ez a tárgyalási alap. Sértetlenül, illúziók nélkül. Ennyi volt az ő nehéz erkölcse, hogy meg tudta őrizni." Sándor Iván regényeiben a korszakok legsúlyosabb küzdelmei jelennek meg. Az Argoliszi-öböl két barátnak és annak a nőnek a története, akiért küzdenek. Mindhárman a film világában élnek. Pauló filmrendező, aki az életét arra teszi fel, hogy elkészítse a hatalmas, antik-témájú filmet, amelyben megjeleníti, hogy az európai kultúra évezredes alapjai az ezredfordulón működésképtelenek. A feszült cselekmény a budapesti helyszínek mellett európai színtereken kalandozik, a görögországi Tolonban; Milánóban, Velencében, Mannheimben, Bécsben. Művészregény? Szerelmek regénye? Korszak-regény? Mindez együtt? Az olvasó majd eldönti.