Virágok városa, szirének hazája

Európa elmúlt életében három nagy forradalom szabott határokat: az olasz renaissance, a német reformáció és a francia forradalom. A reformáció és a nagy forradalom véres szabadságharcok, népek és nemzetek kitörései, míg a renaissance a gondolat, az életöröm, a művészet feltámadása, egy kicsiny városnak, Firenzének halhatatlan műve volt... Athén testvére Firenze, és mint az antik világon át a hellén város, most a toscan város vezeti Európát az eszmék útjain... A gondolkodó fő elveti a középkor ércsisakját, nehéz neki. A csaták kora lejárt, s a háború oly óvatosan lépked, hogy nem tapossa el többé a firenzei tavaszt. Idegen zsoldos katonák űzik a hadimesterséget és a fiatal urak bársonyzekében halál helyett virágokat keresnek a mezőkön. A világ előtt megjelenik ifjú szépségében a firenzei patrícius, s a firenzei asszony, aki elejtette az orsót és felvette a könyvet. Művelt, mint a férfi, ismeri a görög és latin klasszikusokat, szellemesen társalog, de asszony marad. A világ szeme Firenzére tekint, valóra vált Bonifácius pápa mondása: ,,A tűz, a víz, föld és levegő mellé egy ötödik elem szegődik: a firenzei!..." Európának gondolat és művészet kell, a virágok városa bőkezűen ontja magából, Európának pénz kell, a dúsgazdag Firenze adja a kölcsönt, Rómában consilium van, tizenkét állam tizenkét követet küld és valamennyi firenzei...