Romrázók

Humor, de elsősorban kemény szatíra árad a szerző legújabb regényéből, amely a rendszerváltozást követő hazai gazdaság új útjait, és az azzal párhuzamosan kialakult újgazdag vállalkozói réteg mentalitását és életvitelét mutatja meg. ; Történetének színhelye Tárkonyos, Magyarország egy képzeletbéli de annál tipikusabbnak ábrázolt jelentéktelen városkája, főszereplői annak polgárai. Tárkonyos már az ántivilágban is kis országunk legjellegtelenebb települése volt, olyannyira, hogy a városi rangot is csak tévedésből nyerte el, ugyanis az elvtársak (ott fönn) összetévesztették Párkonyossal, amely azóta is csak falu maradt. Ez a jellegtelenség igen-igen bántja Dobolka Dénes polgármestert, aki már tanácselnök korában is mindent szűkebb pátriája érdekében tett, de egyetlen leányán, a szépséges Darinkán kívül semmi érdemlegeset nem volt képes létrehozni Tárkonyos felemelkedéséért. Természetesen a szép Darinka is Pestre költözött, hogy bájait kamatoztatva színésznő legyen, s a felkészülést egy peep shaw-ban kezdte meg. Itt mutatták be Spec Manónak, a Speciál Bt. tulajdonosának, aki nagy ötleteiről és még nagyobb bukásairól volt nevezetes. Spec Manó már-már legendás csúnyaságával és egy nagy ötlettel hódítja meg a gyönyörű Darinkát: Tárkonyost egy várrom létesítésével be kell vonni a turistalátványosságok körébe. Dobolka polgármester kapva-kap az ötleten, így megindulhat a várrom-akció, amelynek tevékeny részese a tárkonyi történelemtanár, a Tárkonyi Hírmondó főszerkesztője, egy régész és még több tehetséges vállalkozó. Az ötlet hamarosan valósággá válik; miután sikertelenül próbálnak várromot vásárolni, elhatározzák, hogy eredeti 16. századi kövekből felépítenek (feltárnak. ) egy valaha volt törökkorabeli romot. Tárkonyos képviselőtestülete megszavazza a régészeti munkálatok költségeit, Spec Manó pedig egy pesti építési kft. és egy tuti kőszállító segítségével létrehozza a várromot, Darinkának ígérve a várúrnő dicsőséges szerepét. A nagyszerű tervet azonban csak kevéssé követi az országos felemelkedés: a turisták csak gyéren látogatnak Tárkonyosra mindaddig, amíg ki nem tör a botrány. A városka részeges kultúrhatalmassága, Póni Tóni bosszúból leleplezi a történelmi csalást. Bukás helyett azonban dicsőség vár Tárkonyosra; az álvárrom hírére tömegesen érkeznek az érdeklődők, és ezzel Tárkonyos gazdag város lesz. Az álságos dolgok jól jövedelmező üzleteket hoznak (álvárromvendéglő és szálloda, álhírektől hemzsegő népszerű hetilap stb.). ; A történet végére az álromvállalkozás már a határokon túlra is kiterjed. Spec Manó feleségül veszi Darinkát, és Budán egy álvárrom utánzatú villában élnek boldogan álüzleteik hatalmas jövedelméből. Mert ez egy ilyen ország összegzi Spec Manó, aki tudja, hogy csak felesége szépsége valódi, de ezt titkolni kell; sikeres csak az álság lehet, amely az ál-arcok gyártására is berendezkedve társadalmi valósággá nőtte ki magát. Tóth-Máthé Miklós új regénye társadalmi szatíra, amely szórakoztatva hívja föl a nagyközönség figyelmét a rendszerváltozást kísérő jelenségekre.
Írta: Könyvtári Intézet