Büszkeség

William Wharton (1925-2008) Albert Du Aime néven született Philadelphiában. Tizennyolc évesen megjárta a második világháború európai hadszínterét, majd a háború után művészettörténetből és pszichológiából szerzett diplomát a Kaliforniai Egyetemen. 1958-ban családjával Európába költözött. Hosszabb-rövidebb ideig éltek Olaszországban, Németországban és Spanyolországban is, végül Párizsban telepedtek le, és feleségével itt nevelték fel négy gyermeküket. Wharton elsősorban festőnek tartotta magát, és csak túl az ötvenen kezdett írással foglalkozni. Első regénye, a Madárka 1979-ben jelent meg, és azonnal el is nyerte a legjobb első regény az évi díját. Angolul összesen tíz könyvét adták ki: nyolc regényt és két önéletrajzi művet. Külön érdekesség, hogy élete utolsó évtizedében is folyamatosan írt, ám ezeket a műveket kizárólag Lengyelországban olvashatták rajongói, más nyelven ugyanis nem jelentek meg. Wharton mindig kerülte a nyilvánosságot. "Nem akarok amerikai híresség lenni, még egy aprócska irodalmi celebritás sem" - mondta azok után, hogy műveit több mint tizenöt nyelvre fordították le, háromból pedig (Madárka, Apa, Éjfélre kitisztul) film is készült. Regényeit, mint a legnagyobb írókét általában, nehéz volna bárhova is besorolni. Kivételessé Wharton egyéni humora, mély embersége és bámulatos mesélőkedve teszi őket. Főszereplői békeszerető, a függetlenséget és a szabadságot mindennél többre értékelő, mégis végtelenül emberi alakok. A kevés általa adott interjú egyikében Wharton így nyilatkozott róluk: "Szeretem a gyáva embereket. A gyávák nem bántanak senkit, nem akarnak lenyűgözni vagy meggyőzni másokat. A hősök unalmas bolondok, akik csak magukkal vannak elfoglalva." A Büszkeség egy több szálon futó csodaszép mese, amelyben a tízéves Dickie Kettleson mondja el önmaga és családja történetét a nagy gazdasági válság utolsó éveiből. Ugyanakkor Sture Modig regénye is, a szegény svéd bevándorlók zseniális gyermekéé, akiből előbb háborús hős, majd kiváló autóversenyző, végül vándorló mutatványos lesz. A történet harmadik főszereplője pedig Tuffy, a fogságban élő oroszlán, aki nem ismerhette meg a szabadságot, és az embereket tekinti falkatársainak. Hármuk élete egy napsütötte, októberi napon végzetesen összefonódik...