Bill O'Reilly

Szeretem az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Ebben a témában abszolút a legjobb, legrészletesebb és legigényesebb :) Érdekes, abszolút élvezhető, egyáltalán nem szájbarágós! Tényleg olyan, mintha mi is ott lennénk velük.

Mind az előzményeket, mind a következményeket dokumentarista erővel, de a lélektan eszközeivel is élve láttatja az amerikai szerzőpáros Lincoln haláláról szóló könyvükben, mely az amerikai elnök utolsó tizennégy napjának óráról-órára történő leírása.. A könyv első fele szinte semmi más, mint Ulysses Grant(szállásmesterként gyakran itta magát eszméletlenre), az északiak tábornoka, és Lee tábornok, a konföderációs csapatok vezetője közti hosszan elhúzódó harc története. Eredeti dokumentumok, naplórészletek, feljegyzések, táviratok tömkelegéből választották ki azt a nehány izgalmas szálat, amely az amerikai polgárháború győztes elnökének, Julius Caesar halálához hasonló tragédiához vezetett. A könyv utolsó részében, mintegy függelékként található a Harpers Weekly c. újság aktuális száma, melyben részletesen szembesülhetünk a gyilkosság után kialakult közvéleménnyel. Noha a konföderációsok nehezen nyelték le a vereséget, Lincolnnak az unionisták közt is sok ellenfele volt, hovatovább gyűlölője. A polgárháború negyedik évében többször került sor Lincoln-ellenes megmozdulásra, mint csatára. Egy new york-i tüntetésen elhangzott, hogy Véssük Lincoln emlékezetébe, hogy Caesarnak is megvolt a saját Brutusa. De magában a szenátusban is akadt szenátor, aki a következő egyszerű kérdést tette fel az elnöknek: Meddig tűrjük még mindezt?- majd arra kezdett célozgatni, hogy Lincoln könnyen merénylet áldozatául eshet. A gyilkosság egyébként egy sor hanyagság eredménye volt, a Lincoln páholya elé állított , ott silbakoló katona elhagyta az őrhelyét és sörözni ment. Sosem vonták kérdőre. Noha a könyv táptalajává válhat a különböző összeesküvés- elméleteknek, biztos, hogy az elképesztő fizikai erejű Lincolnt egy bárgyú, önhitt, a történelembe magát belecsempészni akaró, piás színész . John Wilkes Booth műve lőtte le egylövetű Derringeré-vel, amely a kaszírnők és a hamiskártyások kedvelt fegyvere volt., aki ugyan Montrealban találkozott Jefferson Davis(a konföderációs csapatok vezetője) embereivel, akiknek jócskán volt pénzük a merényletre, hisz egy millió dollárt különítettek el az unió elleni kémkedésekre és szabotázsakciókra, de ebből Booth mindössze 1500 dollárt kapott, de két fontos nevet(Samuel Mudd és John Surrath), akik később kulcsfontosságú szereplők lettek ördögi tervében. Booth lélektani motívumai: azt hitte, hogy a végzet valamiféle feladatra szemelte ki , ő maradt az egyetlen ember Amerikában, aki véget vethet Észak elnyomásának. Valami drasztikus lépés kell, hogy a déli életstílus és a Konföderáció fennmaradhasson. Ha Robert E. Lee képtelen elvégezni a feladatot, akkor Boothra hárul az, hogy helyette megtegye. Ráadásul Booth rendületlenül hitt a rabszolgaság intézményében, és Lincoln iránt érzett gyűlölete az emancipációs kiáltvány után néma dühbe csapott át. Mintegy egy évvel ezelőtt már komoly terveket dolgozott ki, hogy elrabolja többedmagával az amerikai elnököt, de a merénylet nem jött létre. A kiadó Százötven éve Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke törvényileg eltörli a rabszolgaságot, majd 1865 tavaszán a véres amerikai polgárháborúban az unió győzedelmeskedik a Konföderáció felett. A megosztott nemzet demokratikus egységének megteremtéséért azonban életével fizet az elnök. John Wilkes Booth a korszak kedvelt színésze, a nők bálványa, a meggyőződéses és javíthatatlan rasszista a Washingtonban zajló hazafias ünnepségsorozat alatt a Ford Színházban hidegvérrel agyonlövi. Az újságíró-történész szerzőpáros korabeli feljegyzések és dokumentumok alapján tárja fel az összeesküvés és a merénylet eddig ismeretlen indítékait, és nemcsak az áldozat, hanem a gyilkos szemszögéből is bemutatja az események hátterét. A magával ragadó történelmi krimiben nyomon követhetjük a gyilkosság és az azt követő hajsza minden részletét. Százötven éve Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke törvényileg eltörli a rabszolgaságot, majd 1865 tavaszán a véres amerikai polgárháborúban az unió győzedelmeskedik a Konföderáció felett. A megosztott nemzet demokratikus egységének megteremtéséért azonban életével fizet az elnök. John Wilkes Booth a korszak kedvelt színésze, a nők bálványa, a meggyőződéses és javíthatatlan rasszista a Washingtonban zajló hazafias ünnepségsorozat alatt a Ford Színházban hidegvérrel agyonlövi. Az újságíró-történész szerzőpáros korabeli feljegyzések és dokumentumok alapján tárja fel az összeesküvés és a merénylet eddig ismeretlen indítékait, és nemcsak az áldozat, hanem a gyilkos szemszögéből is bemutatja az események hátterét. A magával ragadó történelmi krimiben nyomon követhetjük a gyilkosság és az azt követő hajsza minden részletét.

Ez a könyv a tényirodalom szép példája. Bemutatja, hogy érik egy politikus államfővé, de azt is, hogy gyarló ember. Áttekinti politikáját, házaséletét. A gyilkosságot két irányból közelíti meg, az áldozat és a gyilkos nézőpontjából. Elgondolkodtató, megrendítő olvasmány.