Edgar Rice Burroughs

Edgar Rice Burroughs (Chicago, 1875. szeptember 1. - Encino, Kalifornia, 1950. március 19.) amerikai novellaíró, aki elsősorban Tarzan-regényeivel lett világhírű.


Apja, George Tyler Burroughs háborús veterán volt, aki eladóként, viszonylag gazdag kereskedőként dolgozott. Öt idősebb testvére közül kettő a születése előtt meghalt.

Burroughs számos magániskolába járt, a chicagói influenzajárvány idején fél évet 1891-ben bátyjai farmján Raft Riverben (Idaho) töltött.

Beiratkozott a Michigani Katonai Akadémiára, melyet 1895-ben végzett el. Mivel ekkor még nem tudta, mit kezdjen az életével, ezért elfogadta az akadémia ajánlatát és az amerikai hadseregbe belépve, a "Seventh United States Cavalry" tagja lett. Állomáshelye Fort Grantben volt, Arizona állam területén. 1897-ben szívproblémái miatt leszerelt.

1898-ban az Idaho állambeli Pocatello-ban, egy irodaszerbolt tulajdonosaként próbált szerencsét.

1899-ben visszatért Chicago-ba, ahol apja vállalatánál dolgozott, az "American Battery Company"-nál.

1900-ban összeházasodott Emma Centennia Hulberttel, akivel 1904-ben újból Idaho államba költözött.

Mielőtt megírta volna a Tarzan első kötetét, Burroughs élete csődben volt. Nyughatatlan természete miatt szinte mindenbe belefogott. Volt könyvelő, bolti eladó és beszállító is, sőt mielőtt író lett volna, rendőrként dolgozott.

A fordulópontot életében az jelentette, hogy 35 éves korában elkezdett novellákat, írásokat küldeni egy populáris magazinnak. Első olyan írása, ami megjelent és amiért fizetséget is kapott (400 dollárt), az 1912-es Under the Moons of Mars volt, mely alapvetően az arizonai katonai emlékeire épült, a Marsra átdolgozva. Nem sokkal ezután a történet könyv alakban is megjelent, és a későbbiekben 10 további folytatást megérve, regénysorozattá bővült.

1912-ben írta meg az első Tarzan-regényét, Tarzan, a dzsungel fia címmel, mellyel ismertséget és elismerést szerzett. A történetet barátnője ihlette, akinek főnöke, Tom Barnett a hivatalban sokat mesélt az afrikai, ezen belül is a szenegáli vadászkirándulásáról, Afrika szépségéről, csodás világáról, a vad tájakról és a dzsungelről. Barátnője lelkesen mesélte a történeteket, így ezek Burroughs fantáziájában tovább éltek, képzeletben számtalan alkalommal járt Afrikában, a gondolatait pedig leírta. Az írásait tartalmazó füzetet Burroughs odaadta barátnőjének, aki a hivatalban is olvasva a füzetet, egyszer véletlenül főnöke asztalán felejtette, a főnöke pedig megtalálta és elolvasta. Ő javasolta, hogy Burroughs adja ki a művet.

Az első Tarzan-írás 1912 októberében jelent meg először az All-Story magazinban, melyért 700 dollárt kapott. Könyv alakban 1912 karácsonyán került kiadásra.

A siker után otthagyta rendőri állását és íróként kezdte keresni a kenyerét.

1916-ban Burroughs feleségével, Emmával és a gyerekekkel vakációzni indult az országon keresztül Main állam felé, de végül eljutott Dél-Kaliforniába is, amely különösen elnyerte a tetszését. Visszatérve Chicago-ba, úgy döntött, hogy farmot vásárol. 1919-ben Burroughs megvett egy ranch-ot San Fernando Valley-ben, Kaliforniában, melyet Tarzana-nak nevezett el.

1923-ban meglapította saját kiadóját, az "Edgar Rice Burroughs, Inc."-et, és ezen keresztül kezdte megjelentetni könyveit.

A Tarzan-könyvekből összesen további 27-et írt.

Filmes társaságok versengtek a megfilmesítés jogáért, ezért 1934-ben megalapította a "Burroughs-Tarzan Enterprises" és a "Burroughs-Tarzan Pictures" cégeket. A Tarzan-könyvek közel 45 filmnek voltak az ihletői, amelyekből 12-nek Johnny Weissmüller volt a főszereplője. (Az első hangos Tarzan filmet 1932-ben az MGM mutatta be.)

Irodalmi tevékenysége főleg 1912 és 1933 között volt jelentős. Ekkor jelent meg a The Cave Girl (1925), amely szintén a dzsungel világáról szól, de több más témájú írása is készült. A western műfajával való próbálkozásaiból született a The War Chief (1927) és az Apache Devil (1933), valamint ekkor írta meg a később trilógiává bővült The Land That Time Forgot (1924) c. regényét, amelyet Charles Darwin munkássága ihletett. Ebben az időszakban kezdte el megírni a Pellucidar sorozatot is, melynek földalatti világa az egyik Tarzan regény helyszínéül is szolgált, valamint a Venus sorozatot, amelyben a romantika és a vígjáték műfaja keveredik.

1933-ban California Beach kormányzójává választották. 1934-ben elvált feleségétől, Emmától, és a következő évben összeházasodott egy színésznővel, Florence Dearholttal, barátja volt feleségével, valamint adoptálta is Florence két gyerekét. 1942-ben elvált Florence-től is. A Pearl Harbor-i csata idején Hawaii-on tartózkodott. Ez az esemény újra a katonaság felé vonzotta, 66 évesen mint haditudósító dolgozott a hadseregnél.

1950. március 19-én halt meg, szívrohamban.

A Tarzan-könyveket az esztendők során hatvan nyelven, közel nyolcvanmillió példányban adták ki.