Gergely Mihály

Gergely Mihály, (1945-ig Gergely Sándor) 1921. november 9-én született a BAZ megyei Varbón, a félig földműves, félig bányász faluban. Két nagyapja és apja bányász volt. Felesége, Nagy Gabriella tanárnő. Gyermekei: Péter (1952) és Zsófia (1955). Elemi iskoláit Varbón és Perecesbányatelepen végezte. 1936-1940 között vasmunkás szakmát tanult, a gimnázium V-VI. osztályát Miskolcon végezte 1945-46-ban. Főiskolát is végzett filozófia szakon (1963-1966. MLEE) és változatos élete során volt munkás, hivatalnok, katona, újságíró, lapszerkesztő. Az irodalmi életben először 1942-ben jelent meg Miskolcon, első versével. 1942- 1944-ben katona volt, utász. 1936-1950 között a Diósgyőri kohászatban ipari tanuló, szakmunkás, műszaki vezető, a gyár sajtófőnöke volt. 1945-től a miskolci "Új Utakon" kulturális lap, majd a "Diósgyőri Munkás" c. lap szerkesztőjeként dolgozott (1946 -1948). 1950-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. 1953-ban a "Szülői Föld" c. novellás kötetéért József Attila díjjal tüntették ki. - 1956-tól írói munkájával tartotta el magát. 1956- ban az Írószövetség titkára volt, 1957-től szabadfoglalkozású író, 1968-1972 között a Magyar Nemzet c. lap külső munkatársaként dolgozott. 1967-1977 között a Hungara Vivo (Magyar Élet) és a Világ és Nyelv szerkesztője volt. 1977-ben 90 grafika és akvarell adományozásával megalapította szülőföldjén a Parasznyai Galériát. 1980-tól tagja volt a Magyar Szociológiai Társaságnak 1989-ben gyűjteményéből a miskolci Herman Ottó Múzeumnak adományozta 110 grafikáját, akvarelljét. 1990-1998-ig a civil szervezetek Kiáltás c. lapjának rovatvezetője volt. 1988-1998-ig a Józan Élet Egészség és Családvédő Országos Szövetségnek, a Művészetbarátok Egyesületének elnöke, a Móricz Zsigmond Körnek 1995-2004-ben elnöke volt. 1990-1998 között alapító szerkesztője volt a Művészet és Barátai c. kéthavi lapnak. 1996-ban, összesen 175 műtárgy adományozásával, megnyitotta a Varbói Galériát (A Parasznyai Galéria jogutódját) az új Faluházban. Az 1998-ban felavatott Varbói Faluház öt helyiségéből másfél szobájának (emlékszobájának is) berendezése: régi bútorok, a falu múltjának eszközei a 47 műtárgy adományozásával. Műveinek hősei szürke napjaink egyszerű emberei. Regényeiben, novelláiban a munkásélet változásaival, a munkás-értelmiség útkeresésével foglalkozott. Történelmi korokról is írt.- Költő és Király c. regényében (1979) a középkori történet is erkölcsi tanítással és bölcsességgel szolgál korunk emberének. Legismertebb művei közé tartozik: a Karambol cserbenhagyással, a Pokolhegyiek, a Rácsok és a Fekete páva. Díjak, kitüntetések: József Attila díj, 1953; Munka Érdemrend, 1964; Miskolc Város Irodalmi Díja, 1972; Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Irodalmi Díja, 1981; Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1981; 41 Szociális Kultúráért Emlékérem, 1987; Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem, 1996; Krúdy-emlékérem, 1997; Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2002; Egyetemes Kultúra Magyarországi Lovagja, 2003. Mint már ismert író csatlakozott az eszperantó mozgalomhoz. 1963-tól eszperantista. A Magyar Eszperantó Szövetség tagja 1965-től. Az 51. Egyetemes Kongresszus előkészítési időszakában és a magyar nyelvű újságokban is sokszor hozzájárult az eszperantó nemzetközi nyelv eszméjének népszerűsítéséhez. A MESZ Választmányi Bizottságának tagja volt 1965-1977, majd 1986-1989 között. A MESZ tiszteletbeli tagja 1981-től, elnöke 1966-1967 és 1986-1989 között. Főszerkesztője volt az eszperantó nyelven megjelenő Hungara Vivo (Magyar Élet) c folyóiratnak; az eszperantót népszerűsítő magyar nyelvű Eszperantó magazinnak és az azt folytató Világ és Nyelv-nek, 1967-1977 között. Különösen érdekes számunkra huszadik könyve, melynek címe "Szakmám a lelkiismeret". (Szépirodalmi Kiadó 1981). Az írói - már a rádióban elhangzott - hitvallása ez: "Író vagyok, szakmám a lelkiismeret". Ez a kötet - gyűjtemény az ő korábbi publicisztikai munkáiból, tanulmányaiból, szociológiai műveiből - három részből áll. Az első tartalmazza a könyvformában már háromszor is kiadottat "Gúnyirat az öngyilkosságról". Habár néhány szépirodalmi alkotása megjelent grúz, orosz és szlovák fordításokban is, valójában ennek a művének volt nagyobb a külföldi visszhangja. A kötet több mint felét ("A mi második anyanyelvünkért" alcím alatt): cikkek, vitacikkek, Gergely Mihály levelei töltik meg, amelyekben a soknyelvűség problémájával foglalkozik, illetve amelyekben az eszperantó révén való megoldást erősen támogatotta. Ezek közül többet annak idején a Hungara Vivo (Magyar Élet) olvasói is olvashattak. Majdnem mindegyik írás magyarul is megjelent. Így, összegyűjtve azonban nagyobb és jobb hatást keltenek, jobban szolgálják törekvéseinket. A könyv harmadik része "Festett Világ" c. alatt Gergely Mihály képzőművészeti tárgyú tanulmányait tartalmazza - Bruegelről, Martiros Sarjanról és Niko Piroszmanasviliről. Ezek az írások az író művészetelemző képességét tanúsítják. Itt nagyobb terjedelemben és nemzetközibb skálán szólhat e témákról, mint azt a HUNGARA VIVO (Magyar Élet) hasábjain tette. Ez a huszadik könyv méltó és értékes születésnapi ajándék volt az író 60. születésnapja alkalmából - az olvasóknak. Utam a világban - Eszperantó irodalmi antológia - szerkesztette Gergely Mihály. Európa Könyvkiadó, 1987. Több elbeszélést is fordított magyarra. GERGELY MIHÁLY MŰVEI Válogatott bibliográfia Amikor nincs háború: válogatott novellák. - Budapest: Magvető, 1979 [1980]. - 598 p. Anyanyelv, világnyelv - Bábel? mentsük meg a nemzeti nyelveket!. - Budapest: Hét Krajcár, 1999. - 135 p. Az artista balladája: a szerző válogatása műveiből: elbeszélés, regény, novellák, napló. - Budapest: Hét Krajcár, 2004. - 251 p. Atlasz, mire rendeltettél? Elbeszélések. - Budapest: Szépirod. K, 1966. - 304 p. Bruegel varázslatai. - Budapest: Hét Krajcár, 1998. - 80 p., XVI, 24 t. Búza Barna keresztútjai / [közread. a] Művészetbarátok Egyesülete. - Budapest: Művészetbarátok Egyes, 2001. - 111 p. Ébredj, emberiség! Röpirat hetven kiáltásban. - Budapest: Hét Krajcár, 2001. - 228 p. Éhségtábor. - Budapest: Népszava, 1952. - 92 p. Életünk, halálunk: regény. - Budapest: Szépirod. K, 1972. - 336 p. 43 Ez a mi korunk. - Budapest: Magvető, 1963. - 292 p. Fekete páva: regény. - Budapest: Szépirod. K, 1964. - 175 p. Gyárkémények árnyékában. - Miskolc, 1946. A háborúnak nincsen vége. - Budapest: Kossuth, 1969. - 207 p. Halló, Központi Ügyelet! - Budapest: Magvető, 1977. - 217 l. Harc az üveggyárban: regény. - Budapest: Szépirod. K, 1950. - 112 p. Hatalomvágy, halálveszély: naplómból, 1942-2007. - Budapest: Hét Krajcár, 2007. - 188 p. Józsáék: regény. - Budapest: Szépirod. K, 1958. - 564 p. Julika: regény / [ill. Kass János]. - Budapest: Ifj. K, 1956. - 172 p. Kálvária és karrier: kisregények, novellák. - Budapest: Szépirod. K, 1960. - 212 p. Karambol cserbenhagyással - regény. - Budapest: Szépirod. Kvk, 1985. - 134 p. A Kozmosz 15. törvénye: tudományos fantasztikus regény. - Budapest: Kozmosz Kv, cop. 1984. - 254 p. - (Kozmosz fantasztikus könyvek / szerk. Kuczka Péter, ISSN 0324-5225) Költő és király: regény. - Budapest: Szépirod. Kv, cop. 1979. - 267 p. Metszetek mestere Varsányi Pál / [közread.] Művészetbarátok Egyesülete. - Budapest: Művészetbarátok Egyesülete, 1993. - 19 p., 70 t. Mi, gyalogrendűek: korkép hetven jegyzetben. - [Budapest]: Hét Krajcár, 1995. - 231 p. - (A magyar valóság könyvei, ISSN 1219-6576; 2.) Művészetbarátok könyve / Budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyesülete. - Budapest: Budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyes. 3, 1984-1993 / szerk. Gergely Mihály. - 1994. - 293, [5] p. Omlás - kisregény. - Budapest: Móra, 1962. - 191 p. Örvény: elbeszélések / [ill. Győry Miklós]. - Budapest: Szépirod. K., 1955. - 323 p. Penkioliktasis kosmoso desnis romanas Mihajus Gergejus ... verté Vitas Agurkis. - Vilnius: Vyturys, 1989. - 217 p. - (Zenitas) Piecpadsmitais kosmosa likums zinatniski fantastisks romans Mihajs Gergejs ... tulkojusi Elga Sakse. - Riga: Spriditis, cop. 1991. - 183 p. Pokolhegyiek: - válogatott elbeszélések / [... az ill. Barczi Pál munkája]. - Budapest: Népszava, 1982. - 304 p. - (Népszava könyvtár, ISSN 0230-9262) Rácsok: [novellák, riportok, karcolatok]. - Budapest: Magvető, 1972. - 301 p. Röpirat az öngyilkosságról. - Budapest: Medicina, 1972. - 159 p. 44 Szakmám a lelkiismeret: [cikkek, tanulmányok]. - Budapest: Szépirod. K, 1981. - 501 p. Szülőföld: elbeszélések. - Budapest: Szépirod. K, 1952. - 231 p. Egy tárlatlátogató tűnődései / [közread. a Művészetbarátok Egyesülete]. - Budapest: Művészetbarátok Egyesülete; Lakitelek: Antológia K, 1991. - 86 p. Utam a világban : eszperantó irodalmi antológia / [ford. Asztalos Lajos et al.] = Mi vizitis mian farmon: antologio el la esperanta literaturo. - Budapest: Európa K, 1987. - 304 p. Vége a művészetnek? avagy miért csiszolták a kőbaltákat?. - Budapest: Hét Krajcár, 2001. - 142 p. Végrendelet / Kardos Nagy Ibolya; [Szerk. és az előszót írta Gergely Mihály] ; [közread. a] Művészetbarátok Egyesülete. - Budapest: Művészetbarátok Egyesülete, 1996. - 101, [4] p. Vihar és szivárvány: egy tsz-elnök visszaemlékezései / Sajtó alá rend. Gergely Mihály. - Budapest: Kossuth, 1967. - 328 p. NEM FELEJTJÜK EL! ISTEN LEGYEN VELE! NYUG