Könyvek
KategóriákE-könyvek
KategóriákAntikvár
KategóriákAkciók
Aktuális akcióink- ElőrendelhetőKategóriák
Sikerlista
KategóriákÚjdonságok
Kategóriák- Belépés/regisztráció
Törzsvásárlói pontegyenleg:
Törzsvásárló kártyám
Kedvezmény mértéke:
Törzsvásárló kártyám
Legyen ön is Libri
Törzsvásárlói kártya igénylés vagy meglévő kártya fiókhoz rögzítése
Törzsvásárló!
- Kilépés
- KönyvekKategóriák
- E-könyvekKategóriák
- HangoskönyvekKategóriák
- AntikvárKategóriák
- Zene, film, ajándék
- Akciók
- ElőrendelhetőKategóriák
- SikerlistaKategóriák szerint
- ÚjdonságokKategóriák
- Információk
Eléggé vegyes érzelmekkel olvastam a könyvet. A benne leírt mechanizmusok valószínűleg igazak, ugyanakkor döbbenetes újdonságokat nem mond. Egy katasztrófa utáni újjáépítésen, háborún meg lehet gazdagodni, ezt eddig is tudtuk - ezt teszi az USA a II. világháború óta. Kissé összeesküvés-elmélet szaga van annak, hogy a háborúkat emiatt robbantják ki (erre általában van sok egyén nyilvánvalóbb ok is), a hurrikánokról nem is beszélve. Nem kell valami hatalmas bátorság ahhoz, hogy valaki a Pinochet diktatúrát, vagy a nyolcvanas évek Lengyelországát elemezgesse. Ugyanakkor a leleplező újságírás megáll azoknál az eseményeknél, amelyek napjainkra is kihatással vannak (pl. 9/11). Naomi Kleinnek csak egy fél évet kellene valamelyik volt szocialista országban eltöltenie, hogy rájöjjön, amit ő szapul, az a világnak ezen a felén napi gyakorlat. Valamit akkor lehet olcsón privatizálni, ha azt előtte lepusztítják - ld. egészségügy, oktatás. Ugyanakkor annak ellenére, hogy ezek a mechanizmusok jól ismertek, időről-időre világméretekben ismét el lehet adni ezt a trükköt - ld legutóbb a H1N1 világjárvánnyal való fenyegetésen meggazdagodó gyógyszergyárakat