Oya Baydar

Sok negatív kritikát lehet olvasni erről a műről könyves blogokon. Véleményem szerint azonban nem a könyvben, hanem az olvasóban van a "hiba", ha nem tetszik neki a regény, mert a török irodalomnak van egy sajátos, merengősen filozofálós, világfájdalommal telített stílusa, amelynek előzetes ismerete nélkül bizony csalódás érheti az olvasót. Olvastam törökül jó pár novellát, a kedvenc török íróm, Orhan Pamuk összes művét is ideértve, tehát a török irodalmi stílusból felvértezve álltam neki ennek a könyvnek, úgyhogy én nem csalódtam, nekem nagyon tetszett ez a regény. :)

Macskabarátként kezdtem bele ebbe a könyvbe és a humora, a leírás könnyedsége azonnal magával ragadott. Az igazi meglepetést aztán az jelentette, ahogy a berlini fal leomlása, a bebörtönzések, kínzások, az emigráció, majd a visszatérés mind egy független, szabad szellemű, de gazdáit szerető macskatársaság szemüvegén át olvasható. A szaglevelekkel kommunikáló állatok ugyanolyan problémákkal néznek szembe, mint a házuk lakói. Menjenek vagy maradjanak? Lehet-e hűnek maradni azokhoz az elvekhez, amiket a világ hirtelen elutasít. Miért tesz fel az ember olyan kérdéseket, amire végül ő maga sem tudja megadni a válasz? Hamlet töprengései egy hitet, hazát váltó társadalomban. Kézbe illő kis kötet, szellemet, lelket tornáztató szöveg.