A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
A kötet, ahogy a címe is jelzi, a kortárs magyar líra Európa-szerte ismert költőjének kiterjedt...
Igényelhető
Utolsó ismert ár:
2 365 Ft
Ugrás a/ 2oldalra
A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Élete; Értelmiségi családban született Budapesten. Édesapja, Pilinszky János mérnök és jogász volt, aki harcolt az első világháborúban, majd annak befejeztével egy budapesti postán helyezkedett el, később posta-főfelügyelő lett, gyomorfekélyben halt meg 1937-ben. Édesanyja, Baitz Veronika is a postán dolgozott, és önkéntes ápolónőként vett rész a háborúban.
A Cukor utcai elemi iskolában (1927-1931) kezdte tanulmányait, majd a budapesti piarista gimnáziumban (1931-1939) folytatta. Ott érettségizett 1939-ben. A középiskola befejeztével a Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogon kezdte, majd a bölcsészkaron, magyar-olasz-művészettörténet szakon folytatta. Az egyetemet 1944-ben befejezte, de diplomát nem szerzett.
Első versei 1938-1939-ben jelentek meg a Napkelet, az Élet és a Vigilia nevű lapokban. 1941-1944-ben az Élet segédszerkesztője volt. 1944 novemberében behívták katonának. 1945 februárjában került a németországi Harbach faluba, ahol - itt és más lágerekben betegeskedve - megláthatta a koncentrációs táborok szörnyű világát, ami meghatározta egész életét és a költészetét. 1945 őszén térhetett vissza szülővárosába. 1946-1948-ban az Újhold társszerkesztője volt, de erős kötődések fűzték a Vigilia és a Válasz csoportulásaihoz. Az utóbbi és a Magyarok közölte verseit. Első verseskötetét a Szent István Társulat adta ki 1946-ban, mellyel a következő évben Baumgarten-díjat kapott. 1947-1948-ban római ösztöndíjjal több hónapot Olaszországban töltött. 1949-től nem publikálhatott. Ez idő alatt verses meséket írt, és egy ilyen típusú könyvvel (Aranymadár) térhetett vissza az irodalmi életbe. 1955. október 12-én feleségül vette Márkus Anna színésznőt, de néhány hónap múlva el is váltak. (Anna az 56-os forradalom után Párizsba emigrált, ahol újból férjhez ment, de Pilinszkyvel mindvégig jó barátságban maradtak.) 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora. 1957-től az Új Ember katolikus hetilap belső munkatársa volt. Nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.
A hatvanas évek elejétől többször utazott Nyugat-Európába (Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma), főleg Párizsban töltött hosszabb időt, sőt még az USA-ba is eljutott. Nővérének 1975-ös öngyilkossága is talán hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem írt több verset. A hetvenes évek végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett utolsó költői korszaka. 1971-ben József Attila-díjjal, 1980-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 1978-ban ismerkedett meg Párizsban Ingrid Ficheux-vel, akivel 1980 júniusában házasságot kötött. Második szívinfarktusának következtében hunyt el hatvanéves korában. A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Homoszexuális irányultságával élete végéig sem tudott megbékélni. Vallásos meggyőződése nem tette lehetővé számára, hogy megélje, de leküzdenie sem sikerült.
Az életében megjelent könyvei ; Halak a hálóban (1942) Trapéz és korlát (1946) Aranymadár (1957) Harmadnapon (1959) Rekviem (1964) Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972) Végkifejlet (1974) A nap születése (1974) Tér és kapcsolat (1975) Kráter (1976) Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977) Válogatott művei (1978 )
Jelentősége; Megrázó verseket alkotott, melyekben feltárja az emberi lélek mélységét.
Díjak; Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971) Kossuth-díj (1980) Magyar Örökség Díj (1997)
A gimiben negyedikben magyar tanárnőm adta kezünkbe Pilinszkyt.. nem volt kötelező tananyag, de ő még is tanította..A Négysorost vettük.. hihetetlen volt.. rövid 4 sor de közben 4000-t lehetett volna írni róla.. Nagyon örülök, hogy egyen olvasható Pilinszky versei.. ideje volt.. Pilinszky János: Király és királynő Birodalmunkban sok-sok ember él, de mi, akár a szarvasok, keressük egymást éjszakánként.
Pilinszky János összes versei A 20. század egyik legnagyobb költője,versei egyáltalán nem szokványosak, nagyon erősen hatottak költészetére a II.világháború szörnyüségei,amiket maga is átélt.A háborús élmény szülte felejthetetlen versei pl:Harbach 1944; Francia fogoly;Harmadnapon 60-as,70-es években megjelenő köteteiben kiadott versek elég nehezen érthetők, sokszor nagyon rövid terjedelmüek, a versek mégis nagy élményt szereznek a verskedvelő olvasók számára. Életmüve kitörölhetetlen a magyar irodalomból, jelentőségét tekintve Berzsenyi, Arany , Ady mellett van a helye. Olvassák, mert érdemes!
A gimiben negyedikben magyar tanárnőm adta kezünkbe Pilinszkyt.. nem volt kötelező tananyag, de ő még is tanította..A Négysorost vettük.. hihetetlen volt.. rövid 4 sor de közben 4000-t lehetett volna írni róla.. Nagyon örülök, hogy egyen olvasható Pilinszky versei.. ideje volt.. Pilinszky János: Király és királynő Birodalmunkban sok-sok ember él, de mi, akár a szarvasok, keressük egymást éjszakánként.