Sherry Gammon

Amennyire szürreális és nyálas volt az első rész, ez éppen annyira jó. Booker sosem volt a szívem csücske, de a könyvnek valahogy sikerült nem csak őt, de végül az összes szereplőt igazán megszerettetnie. Jobban volt szerkesztve is, komolyabb volt a témája is, és egészen bele lehetett feledkezni, mert feleolyan rózsaszín sem volt, mint anno a Szerethetetlen. Hogy ez az írónő fejlődésének köszönhető, vagy a ténynek, hogy Booker nem egy huszonegy éves fiúcska, mint Seth, és nem is egy klasszikus jófiú, mint Cole, nem tudom, de tény, hogy élvezetesebb volt, mint a Szerethetetlen vagy mint a Hihetetlen. Hiába van tele idealizált kapcsolatokkal és párbeszédekkel, néha azért jól esik az ember lányának egy ilyen csöpögős könyv is, és az Elviselhetetlen pont jókor kapott el, azt hiszem. :)

Nagyon-nagyon jó. Biztos, hogy még valamikor újra elolvasom a trilógiát. A vége különösen a szívem csücske,

Sajnos megint csak egy óriási negatív csalódás ért a Szerethetetlennel. A könyvet az "álmodozó" akció keretein belül vettem, tekintettel a sok pozitív véleményre. Nagyot kellett csalódnom, senkit sem szeretnék megbántani, de a könyv valóban csak az álmodozók számára nyújthat kellemes élményt. A karakterek gyerekesek, Maggie 18 éves kora ellenére egy 14 évest megszégyenítő naivitással és életképtelenséggel van megáldva minden vele történt szörnyűség ellenére. Seth, bár rendőr, huszonvalahány éves és egy százados a legjobb haverja, szintén egy elveszett tinédzser bénázásával egyenértékű módon oldja meg a feladatait, és olyan irracionális érzelmeket táplál Maggie iránt, aminek köszönhetően például rosszul lesz némi vértől, emellett pedig hihetetlen módon önzetlen és intuitív, ha a lányról van szó. A hihetetlent szó szerint értem. Ráadásul az említett századossal közös jelenetekben az embernek az a kényelmetlen érzése támad, hogy ők ketten mintha élettársak lennének, és nem kollégák, akik "testvérként szeretik egymást". A bűnözők a könyvben bugyuták és laposak, az agressziójuk és brutalitásuk semmitmondó és egyáltalán nem ijesztő, inkább zavaró, a háttérsztorijuk csökevényes, ezért a könyv teljesen méltatlanul van néhol kriminek beállítva. Attól, hogy történik bűnözés és rendőr az egyik főszreplő, még nem lesz valamiből krimi. A mellékszereplőkről pedig ne is beszéljünk... A párbeszédek erőltetettek és sok helyen teljesen érthetetlenek, összefüggéstelenek, a romantikusnak szánt jelenetek pedig állandóan ugyanolyanok, csak máshol játszódnak le. Összességében ez egy első könyvnek is gyenge munka, fantáziátlan és elcsépelt, semmi őszinteség vagy eredetiség nincs benne (bár az alaptörténet érdekesnek tűnt, de később az is mintha szétfolyt volna, csak hogy Maggie unalmas szenvedései még erősebben lehessenek jelen), ami számomra hatalmas csalódás volt a sok pozitív vélemény után. Még csak a borítót vagy a szerkesztést sem lehet dicsérni, mert elég ügyetlenül van megcsinálva. Végezetül pedig a feltüntetett információ dacára én sehol sem találtam olyan hírt, mi szerint a könyvből valóban előkészületben lenne egy film.

Nem okozott csalódást az előzőhöz képest, végig fenntartotta az izgalmat. Várom a folytatást!

Nagyon jó könyv!

Egyszerűen imádtam.Az ahogyan próbálnak segíteni egy olyan lánynak aki régóta küzd az életéért és gondoskodik a szenvedélybeteg annyáról....A srác úgy szeret bele,hogy betegnek néz ki,mégis inkább a belső tulajdonságia miatt tettszett neki és az egészben a tragédiák mellett az összetartás,egymás segítése és talpra állítása és a humor sem maradt el belőle. Nem kétséges,hogy egy ilyen lány vagy bármilyen ember aki ezeket végig éli és kitart mindazok után amit kapott az élettől ....az nem fog falat húzni az érzelmei köré vagy próbálja megőrizni annyira a méltóságát társai szemében,hogy nem fog segítséget kérni tőlük hiszen hogyan is adhatná vissza? Sok olyan szerelmi történetet olvastam amiben volt fordulat és csalódás aztán még több szerelem ...De ez a könyv lett a kedvencem!Akiben van bármi féle együtt érzés embertársai iránt az kedvelni fogja ezt a könyvet és együtt érez sőt bele is lát. Talán annyira bele tudja élni magát a helyzetbe hogy érezni fogja az éhséget és a fejfájást amit okoz ha valaki nem eszik rendszeresen.Vagy azt a fájdalmat amit egy anya ejthet a gyereke lelkén. 10/23

Hát én egyszerűen imádom ezt a regényt, odáig vagyok érte. Az írónő egyszerűen csodákra képes. Általában a fantasy vagy a disztópia az, amiket én nagyon szeretek, és a szívemhez közel állnak, de ez... Odáig vagyok ezért a történetért. De tényleg, kellőképpen volt benne szerelem, szeretet, törődés és romantika. És velem nem sok könyvnél esik meg az (filmnél meg egyáltalán nem) hogy meghatódjak, na de ez a könyv megtette a hatását. Mivel trilógia, szeretettel és türelmetlenül várom a következő részt is az otthonomban, mielőbb.

A fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet, egy jó kis könyvre számítottam ami érint komolyabb témákat is, de ehhez képest amit kaptam..... A 100. oldalig bírtam. A könyv teli van klisékkel. A két főszereplő már annyiszor fut össze "véletlenül", hogy azt már tanítani kéne, plusz ezek is egy az egyben sablonosak. A karakterábrázolás szánalmasan gyenge. A komoly témát&mondanivalót beleerőltetik a főszereplők szájába. Seth viselkedése alapján meg el se lehet hinni, h egy komoly bűnüldöző szervezet KÜLÖNLEGES osztályán dolgozik. Maggie viselkedése sem következetes. Továbbá a pompom lány és baseball játékos "iskolai menők" is fájdalmasan bele vannak tuszkolva a történetbe. Ezeket a sorokat olvasva az a kérdés merült fel bennem, h ezt valaki átolvasta egyáltalán kiadás előtt? Nem értem miért kezd minden suttyó könyvet/könyvsorozatot írni. Az ilyen és a piacon megjelenő színvonaltalan társai csak megkeserítik az olvasni szerető emberek szórakozását. Összességében tehát nem ajánlom, mert gyenge a szerkezete, leírása, karakterábrázolása is.

Már a boritó alapján éreztem, hogy ez a könyv tartogatni fog meglepetéseket...és nem tévedtem! Ez egy megrázó történet megható szerelmi szállal fűszerezve. A történet alapja szomorú, ahogy egy tinilány még akkor is ragaszkodik kézzel-lábbal egy olyan anyához, akinek egy jó szava nincs a gyermekéhez, sőt, annak ellátásában sincs semmilyen szerepe. Tipikus képet ad arról, amikor egy szenvedélybetegség tönkretesz embereket, családokat. Ez az alapsztori. És ebben a helyzetben egyedül, magára maradt lánnyal történik meg az a csoda -mely ellen sokáig hadakozik-, hogy szerelmes lesz. Persze 1000%-san kételkedik abban, hogy őt lehet szeretni. Hisz még a saját anyja sem szereti és aki elhitette a lánnyal, hogy ő bizony egy "szerethetetlen" gyerek! Súlyos szavak ezek és még súlyosabb lehet ilyeneket egy szülő szájából hallani. Na de akkor térjünk inkább vissza a fiúhoz, aki titokban vigyáz a lányra (éjjel-nappal), szép lassan megszereti a lányt és elhiteti vele, hogy ő egy értékes, jószívű, kedves ember! A szerelmi szál szépen, és aranyosan bontakozik ki egy olyan iszonyatos élethelyzetből, amelyben szerintem sokan feladnánk! Megrázott a történet, sokszor a sírás hatásán voltam, de tovább olvastam, mert úgy voltam vele, reméltem, hogy ezek a borzalmak után már csak jobb dolgok történhetnek Maggievel. Mert megérdemli! Megéri elolvasni! Ajánlom mindenki figyelmébe!!