Terry Pratchett

Szavakkal nehéz kifejezni, mennyire szeretem Pratchett írásait, így most a hozzá méltatlan hosszúságú értékelőmben csak annyit írnék, hogy ***szott jó volt! :) Mit jó?! ***szottul zseniális! :) Na jó, annyit azért még hozzátennék, hogy anno a Mozgó képek az első Pratchett olvasásaim között volt, s már akkor megkedveltem az Ipari forradalom alsorozatot. Ennél fogva nagyon vártam az újabb megjelenést, ami először kisebb meglepetésre nem könyv, hanem film formájában érkezett el (a Going Postal-t minden Prattchett-et kedvelőnek látnia kell, a magyar vonatkozás pedig csak ráadás :)) Aztán eltelt újabb pár év, s végül eljött Az Igazság pillanata nyomtatott formában is. És ha már így esett, mindenki *****szottul fogadja meg a tanácsom és olvasson Pratchettet! Nem fogja megbánni! Mert ezen nincs mit szépíteni: Ez Az Igazság! :)

Hajt az idő, nem vár: elhalunk mi, vének, Csak híre marad fenn karunk erejének Az idő Bizonyosan Sir Terry is szívesen lopott volna még magának néhány órát, napot vagy évet, hogy a kiapadhatatlan ötlettárházából további Korongvilág vagy éppenséggel másutt játszódó regénnyel örvendeztessen meg bennünket. De sajnos úgy döntött, nem halogatja tovább a találkozást egyik kedvenc karakterével, s nem gyarapítja tovább papírra vetett történetei számosságát. Amiért nagy kár, mert kedvenc időtolvaj :) szerzőm sok-sok örömteli percet lopott az írásaival az életemből, s tett részesévé azoknak a nem mindennapi, sőt egészen rendkívüli kalandoknak. Egy élmény volt és ..szottul hiányozni fog! Revizor lelkületűek és nem revizor lelkületűek figyelmébe: OLVASSATOK PRATCHETTET! EZ PARANCS! Hogy miért, erre magától a mestertől szállítom a választ: Ez az egész olyan, mint valami hipnózis. () A népek azért követik, hogy lássák, mi történik legközelebb. Közben azt mondogatják maguknak, hogy csak egy kis ideig követik, és akármikor abbahagyhatnák, ha akarnák de sosem akarják. Mint valami átkozott varázslat.

Vffeniálivf, mint mindig, ekvffellenvfiávf uram ivfé mevfter! Kövfönöm avf élményt! ;)

Olvasva az Éjjeli őrjáratot önkéntelenül is egy Gyűrűk urás hasonlat jutott eszembe. Persze semmiféle kapcsolat nincs a történeti elemek között, de Bilbó Mindig is egy Zsákos lakott itt, Zsáklakban. És mindig is az fog, mondatának helyi megfelelője valahogy úgy hangozhatna, hogy Mindig is különleges élmény Pratchettet olvasni. És mindig is az lesz! Nincs ez másképp a soron következő Őrség regénnyel sem. Remek múltidézés, amiből többek között azt is megtudhatjuk, honnan ered Vigécznek az a bizonyos, kultikussá vált mondása. :)

Nagyon kellemes volt, azért az újságírásnak több szebb vonatkozását jelenítette meg, mint csúnyábbat:)

Egy sajátos humorú, igazi karácsonyi történet. De bármikor olvasható. A Korongvilág egyik legismertebb alakja a Halál, ki volt már egyszerű mezei munkás is, most ismét fontos szerephez jut. De mindent nem lehet elárulni... Figyelem! Nincs olyan, hogy csak egy Korongvilág regényt olvasunk el. Egy könyv után, mindet el akarjuk olvasni.

A Vadkanapó azon Korongvilág-regények közé tartozik, melyekben a Halál a főszereplő. A történet Disznólesés előestéjén kezdődik (ez az ünnep a földi Karácsony megfelelője), mielőtt Vadkanapó (a Mikulás megfelelője) szánján házról házra repülve elkezdi kiosztani a gyerekek ajándékait. Azonban az ijesztő, üvegszemű Ozsonna úr megbízatást kap az Orgyilkosok Céhétől, hogy tegye el a kövér urat láb alól. Ha fondorlatos terve sikerrel jár, a gyerekek emlékezetéből örökre kitörli ezt a kedves ünnepet és a Nap sem kel fel többé A Halál elszántan próbálja megmenteni Vadkanapót és az ünnepet, eközben lassan fény derül meglepően emberi jellemvonásaira. Ez a mű azért tartozik a kedvenc regényeim közé, mert Pratchett pozitív emberi tulajdonságokkal ruházza fel a Halált, olyanokkal, mint az önzetlenség, emberségesség, segítőkészség, vagy a másokkal való törődés, így válik a karakter szerethetővé. A Halál mellett olyan mitikus lényeket is megszemélyesít, mint a Fogtündér, az Álommanó, a Sütivétkeddi Kacsa vagy Kukorica Jancsi. Terry Pratchett egyedi módon ötvözi a fantasy-t a komikummal, ezt a hangvételt csak fokozzák a vicces lábjegyzetei. Egy egészen új világot teremtett, melynek minden részlete gondosan kidolgozott, így annak ellenére, hogy találhatunk benne abszurd dolgokat, a végén mi magunk is elhisszük, hogy létezik egy teknős-, és elefántháton úszó, korong alakú világ

Mindenkinek ajánlom! Én ugyan még csak a 90-ik oldalig jutottam (vissza kellett adnom a könyvet :-(), de most megrendeltem, mert ezt mindenkinek olvasnia kell, annak is, aki nem Pratchett rajongó! A "jó" és a "rossz", vagyis inkább egyik és másik oldal örökös "együttműködő" küzdelme; Élete, hogy hogyan is kell egymás mellett élni a nem éppen normális főnökök mellett! Akár még egy vállalati vezetői tréningnek is felfogható...

Terry Pratchett, mint mindig, most is brilliáns. Élvezettel játszik a sztereotípiákkal, kibillentve őket a helyéről.

Szerintem nagyon jó könyv! Tetszett a történet, a szereplők. Humoros. A többi Korongvilágos könyvet nem olvastam, de igyekszem majd pótolni ezt a hiányosságot. :)