A pinguinek szigete

Második kiadás. ELŐSZÓ Bár látszólag sokféle szórakozás csábit, csak egyetlen célom van. Egy nagy tervnek szentelem teljesen életemet. Megirom a pinguinek történetét. Dolgozom rajta szorgalmasan és a gyakori, néha leküzdhetetlen nehézségek nem fognak eltántorítani. Fölturtam a földet, hogy e nép eltemetett emlékeit fölfedezzem. Az emberek első könyvei kövek voltak. Tanulmányoztam a köveket, melyek a pinguinek primitiv évkönyveinek tekinthetők. Az óceán partján feltártam egy meg nem bolygatott sirt; szokás szerint tűzkőből való fejszéket, bronzkardokat, római pénzeket találtam benne és egy husz sou-s pénzdarabot első Lajos Fülöp francia király képével. A történelmi időkre vonatkozólag nagy segitségemre volt Johannes Talpának, a beargardeni kolostor szerzetesének krónikája. Annál bővebben meritettem belőle, mert más forrást egyáltalában nem lehet találni a pinguinek ősi középkori történelmére vonatkozólag.