A szegedi boszorkányok

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. FÜLSZÖVEG Néhány nemzedékkel előtt még sok egyszerű ember hitte, hogy léteznek az ördöggel cimboráló boszorkányok, akik éjfélkor seprűnyélen a Gellérthegyre szállnak, nappal meg öregasszony vagy macska képében "szemükkel megrontják a gyereket", vagy ártanak a tehén tejének, de azok a láthatatlan erők is bennük testesülnek meg, amelyektől idegesen megáll a ló alkonyatkor az úton. Aba Iván regénye a boszorkányhitet, s az 1728-ban Szegeden lezajlott utolsó magyarországi boszorkánypört örökíti meg. Az ügyben szembenálló erők persze szövevényesek: vallásos hit, cinizmus, haladó gondolkozás, közösségi érdek és kicsinyes egyéni szempont keveredik a nagy perben, amelynek nem csupán azok az áldozatai, akik végül is máglyára kerülnek, mert az ördöggel cimboráltak, és eladták az esőt a törökök császárának". TARTALOM A kőbárány 5 A dorozsmai dombok 22 Az árenda ügye 38 A püspök 45 Dorozsmán 56 A városházán 63 Otthon 86 A lakodalom 99 Bécsben 125 Kilenc évvel később 136 A választás 150 Prohradszky futása 158 A paktum 161 A lavina megindul 169 Az előkészületek 188 Az exorció 205 Árad a szenny 212 A kurucok 219 A vádak 230 Terjed a hír 244 Pozsonyban 261 A táborban 269 A vallatások 275 A tanúk 290 A fürdetés 308 A szegedi eső 325 Összetörten 340 Prohradszky útra készül 344 A börtönben 349 Az ítélet 356 A hangulat 365 A máglyák 370