Az öreg tekintetes

A kötet tartalma: Az öreg tekintetes Ábel és Eszter Utószó (Z. Szalai Sándor) A kötet mindkét kisregénye a századelő polgárosuló Budapestjének hangulatát, életritmusát vetíti elénk elevenen pergő képsorokban, fordulatos, érdekes történet keretében. A pesti asszonylányához költöző, vidéki birtokát pénzzé tevő Csurgó Károlyt, "az öreg tekintetes"-t vagyonától, emberségétől fosztja meg közönyös és lelkiismeretlen környezete. A regény gazdag cselekményénél azonban még izgalmasabb a jellemek összeütköztetése, a felemás társadalom fonákságainak hiteles bemutatása. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagányosodott, becsapott öregúr az egyetlen "tiszta lélek", aki megcsalva, megalázva lép ki ebből az elviselhetetlen világból. Az Ábel és Eszter holdfényben-harmatos tájon lebegő látomásából is a könyörtelen valóságba térít vissza Gárdonyi. A beteljesületlen szerelem fájdalmas idilljénél jóval többről szól a regény: üzleti alapon kötött házasságról, őszinte emberi érzéseknek kicsinyes, de örökké jelenlevő buktatóiról. Nem Rómeó és Júlia tragédiája ez, hanem a kispolgári megalkuvás és számítás, a harcra képtelen gyönge jellemek tragikomédiája.