Közel a kés

Miért nem találja helyét a termelőszövetkezetben, az új életben egy okos, kitűnő gazda, miért gyilkol végül? Milyen bűnt követett el, miért kerül bíróság elé egy falusi sírásó? Mivel zsarolja régi kedvesét egy elzüllött, gátlástalan asszony? Miért lesz öngyilkos Józsi bácsi? Hogyan és miért kerül az élet perifériájára egy derék, szorgalmas, ügybuzgó tisztviselőnő? Miért lakik a páncélszekrényben egy előkelő öregasszony? Galgóczi Erzsébet minden novellája egy-egy fájdalmas kérdőjel, egy-egy dráma. Új elbeszéléseiben az Inkább fájjon, a Közös bűn, A vesztes nem te vagy szerzője tovább tágítja világát: a tegnapi és mai magyar falu, a városba került új értelmiségiek mellett mind sűrűbben tűnnek fel írásaiban budapesti kisemberek, elmagányosodott öregek, lumpenproletárok kiürült vagy eleve üres életű nők és férfiak alakjai, akiknek tragédiáját a kitűnő írónő rendkívüli életismerettel, nagy tömörítőerővel, kivételes érzékenységgel tárja elénk.