Sir John közbelép

Részlet: Hajnalban. Kopp ... kopp ... kopp! Szürkült. Amikor a kopogás megismétlődött, a toronyóra éppen elütötte a hármat. A lárma felriasztotta a bányavároska girbe-görbe utcáját. Periduban korán feküdtek le az emberek. Lámpára nem volt szükségük. A hegytetőn éjjel-nappal dolgoztak s kohók és a vörösen izzó salak fénye olyan kellemes félhomályba boritotta a városkát, mint a pislákoló kandalló tüze a szobát. Peridu ma már csendes kisvárosnak számit, pedig van ám gyűlésterme, szinháza, sőt forrása is. Igaz, hogy a gyülésteremből szálló lett, a forrás pedig a városi vizvezetéket táplálja, de a színház most is ott áll a főtéren, a városházával szemben. Ha vándorszinészek ütnek tanyát a városban, szinlapok tarkállanak az oszlopokon. Tavasszal és nyáron eljött Periduba a rendes színtársulat, de ezenkívül is kibérelte néha-néha a színházat egy-egy vállalkozó szellemű színigazgató. Most is egy ilyen társulat hirdette előadását. A színészek egytől-egyig londoniak. Gordon Druce, Ion Marion, Tom Drewitt és Handell Fane urakból, meg Edna Warwick, Doucebell Dear és Martella Baring úrhölgyekből áll a társulat. Gordon Druce az igazgatója, Novello Markham pedig a rendezője. Pénztárnyitás: félhétkor. Az előadások kezdete: pontban hét órakor...