Úri muri (Kaiser László szerkesztése) - Talentum Diákkönyvtár

Móricz Zsigmond (1879-1942) a legnagyobb magyar írók egyike. Prózairodalmunk talán legmarkánsabb, legerőteljesebb vonulatának, a realizmusnak halhatatlan képviselője: a valóságról írt valóságszerűen - a legmagasabb művészi szinten. Fő témája saját élete és kora volt. Ha nem a saját korából merítette témáját, akkor is a jelen magyarságához kívánt szólni. Műveinek aktualitása mindig érvényes: mára eltűnt világokat érdekesen és szinte tökéletes alkotói minőséggel örökített meg. A minőség pedig mindig időszerű! S mindig időszerű a művek alapvető emberi problémája is: szenvedés, bánat, öröm, gazdagság, szegénység, férfi és nő viszonya, törekvések és azok csődje vagy éppen sikere. Írásaiban ugyanakkor a magyar valóság olyan hatalmas szeletét mutatta föl - elsősorban a paraszti és az "úri" világból -, amely kivételes irodalmunkban. Ilyen szempontból Jókaival, Mikszáthtal hasonlatos. Óriási bőséggel ábrázol tájakat, emberi sorsokat. S teszi mindezt nagy nyelvi gazdagsággal: a hús-vér alakok mindig környezetüknek, közegüknek megfelelően beszélnek, természetesen hitelesen.