Az úrlovas

A regény 1944. július 4 és 1945. január 21 között játszódik. Ez a két dátum a főhős, herceg Odeschalchi Miklós tartalékos repülőhadnagy elfogatásának és kivégzésének napja. Az író, miközben a fogoly vallatásáról és fogságának körülményeiről beszél, képet ad az akkori politikai helyzetről, a frontok alakulásáról, az események egyes embereket érintő következményeiről. Jól láttatja, hogy Magyarország számára ez az időszak történelmileg súlyosan jelentős, s a főhős személyén keresztül éppen azokba a körökbe nyerhetünk bepillantást, amelyek döntően befolyásolták vagy befolyásolhatták volna az események alakulását. A vesztes háborúból való kilépés és a németektől való elszakadás fontosságát mind többen ismerik fel, és a felismerés mellett cselekedni is próbálnak. A Gestapo emberei azonban mindenütt jelen vannak, a főúri mulatságokon is, ahonnan a herceg fő vallatója jól ismeri áldozatát és annak baráti körét, így viszonylag könnyen göngyölítik fel az ügyet, amelynek Odeschalchi Miklós herceg az egyik főszereplője, s amely ha az akció sikerül lehetőséget jelentett volna Magyarország számára a háború méltóbb befejezésére. Az úgynevezett Kiugrási Iroda, melynek tagjai angolbarát főurak voltak, tárgyalási alapként fontos dokumentumokat kívánt eljuttatni az olasz front túloldalára. A hírvivő az élsportoló Odeschalchi Miklós lett az úrlovas , aki szerencsétlen véletlen folytán végül is a németek kezébe került, s bár a dokumentumokat sikerült megsemmisítenie, nem vonhatta ki magát a vádak alól. A közel nyolchónapos fogság ideje alatt a történésekből és a főhős gondolataiból, visszaemlékezéseiből megismerjük az események hátterét, személyében olyan emberrel ismertet meg az író, aki feltétlenül érdemes arra, hogy felfigyeljünk rá.