Valami elmúlt - Erni gyermekkora - (Regényes önéletírás)

A fiatal ember a jövőt fürkészi, az idősödő a múltat összegzi. A hetvenes éveinek második felében járó Duba Gyula természetes mozdulattal fordul új művében legkorábbi múltja: a gyermekkora felé.
A valami elmúlt olyan regényes önéletrajz, mint a klasszikus Móricz-mű, az Életem regénye, vagy a legújabb magyar irodalomban Oravecz Imre Ondrok gödre c. könyve. A téma az író életének első tíz éve (a huszadik század harmincas évei), de a történet az előzményeket, a huszadik század első negyedét s a tizenkilencedik század utolsó éveit is magába foglalja. Logikusan, hisz a permanensen változó parasztvilág, amelyben a kis Erni (a történet főhőse) felcseperedik, valamikor a tizenkilencedik század végén indul változásnak. Akkor áldozik le a napja az évszázados jobbágy-paraszti életformának, s jelennek meg a falun is a műszaki kultúra, a civilizáció vívmányai.
Az eszmélkedő kisfiúnak, a későbbi diáknak természetesen minden új, de a cséplőgéppel s a "járgánnyal" még a nagypapa is csak nemrég ismerkedett meg, a traktor, a rádió, az autóbusz pedig apja életében volt meghatározóan fontos újdonság.