Információáramlás a kora újkorban

A kötet magyar és egyetemes történelmi kérdéseket vizsgáló tanulmányaiban szereplő egyének és közösségek aktívan járultak hozzá a kora újkori információs paradigmaváltás sikeréhez. A régi beidegződések, a középkorra jellemző döntési helyzetek és kommunikációs csatornák helyett a mai, modern világunkra hasonlítani kezdő információs hálózatok kialakulásának kora ez, amelyben a megismerésért, a tájékozódásért s ezek befolyásolásáért eleinte ösztönösen, majd egyre tudatosabban kezdődött meg a harc mikro-ésmakroszinten egyaránt. Felsorolni is nehéz a sokfajta izgalmas témát, amelyekkel a kötet szerzői foglalkoznak: a 15. századi Párizs dinasztikus propagandagépezetének működésétől a 17. századi Magyarországnak a külföldi sajtóban való megjelenésén, a verbális kommunikáció és a döntési folyamatok összefüggésén, a pletykáknak a korabeli történelmi munkákba való beszűrődésén, Róma és a magyar egyházi elit közötti híráramláson keresztül az angol Kelet-indiai Társaság és Japán kapcsolatáig terjed a sor. De külön tanulmány foglalkozik a török kori hírszerzés világával is. A kötet tanulmányai úgy nyitnak "kisablakot" a kora újkor meghatározó információs folyamataira, hogy azt is érzékeltetni tudják, hány megoldatlan kérdés, összefüggés várja és keresi szerzőjét.