Egmont-nyitány

A tizenegy éves Bandika 1957 nyarán a lovakat gyötrő, gyűlöletes jegest tartja legfőbb ellenségnek. Kisgyerekként - bár sok mindent lát maga körül és hall családtagjaitól - nem tudhatja, hogy az ostoros embernél is félelmesebb a világ, amiben élnek. Szülei kétségek közt avatják be a titokba: másnap útra kelnek, elhagyják Magyarországot. Mi sarkallta őket arra, hogy meghozzák ezt a döntést? A regény egy népes család sorsát mutatja be 1945-től, attól kezdve, hogy Olga, egy felvidéki város görög katolikus esperesének lánya férjhez ment egy anyaországi borkereskedő-likőrgyáros legkisebb fiához, Andráshoz. Felidézi azt a korszakot, amelynek végkifejlete lett a tragikus népfelkelés és a lelkeket nyomorító kivándorlási hullám. 1956 őszén nagyon gyakran játszották a rádióban Beethoven Egmont-nyitányát, amely így sokak számára a szabadság himnuszává vált. Azok a dolgok, amelyek a regény szereplőivel megtörténtek, nem kevés magyar családban szinte ugyanígy estek meg.