Sipino

Sipino egy kis üdülőhely Oroszországban, erdők, dombok, mocsarak és tavacskák között. Olyan hely, ahová akkor megy nyaralni az ember, ha szeretne elvonulni a világtól. Jan Riba éppen ezt teszi: bezárja az irodáját Németországban, és felszáll egy Moszkvába tartó vonatra, hogy meglátogassa barátját, Viktort, aki szeretné megmutatni neki az orosz nyarat. Együtt érkeznek Sipinóba, berendezkednek egy szénapadláson, és észrevétlenül a részévé válnak az itteniek életének. Itt van még Vaszilij, a szeszélyes tudós, aki szép, mint egy nő; a tar fejű Pavel és a vékony Anna; Tolik a zongorájával; Darja, aki bánatában ruhákat varr, és a titokzatos Lilja, aki szellemként jár ki és be a faházakba, és Moszkváról álmodozik. Mindannyian Mására várnak, akinek a sorsa, úgy tűnik, elválaszthatatlanul összefonódott e hely végzetével. Svenja Leiber (1975) kivételes tehetségű írónő, aki néhány szóval képes tökéletesen érzékeltetni egy vidéket, egy hangulatot vagy egy helyzetet. A Sipino mágikus erejű nyelven megszólaló regény, friss levegő egy levegőtlen korban.