Jon Krakauer

Olvasmányos a könyv, kifejezetten tetszett. Értékét egy kicsit csupán az csökkenti, ahogyan a végén Krakauer a Bukrejev-DeWalt-féle Hegyi őrület c. könyvet, valamint a szerzőpárost kritizálja. Érdemes azt a művet is elolvasni. Ami számomra mindkét könyvből kiderül, hogy tulajdonképpen bárki feljuthat az Everestre, de a megfelelő felkészültség és tapasztalat nélkül útnak indulók nemcsak saját, hanem mások egészségét, életét is veszélyeztethetik. Ennek ellenére a tudósítások alapján úgy ítélem meg, hogy megelőzhető lett volna a tömeges tragédia. Vagy a másik oldalról nézve: bármikor újra megtörténhet egy hasonló eset, ha ilyen jellegű hibákat vétenek (pl. a legkésőbbi visszafordulási időpont figyelmen kívül hagyása), és ez még egy balszerencsével (vihar) is párosul.

Érdekes történetek egy hegymászó szemszögéből a hegymászásról. Akit érdekel ez a sport feltétlenül olvassa el. Nekem nagyon tetszett.

A túlélés elemi szintje maga az élni akarás - ez a fickó pedig semmi másra nem vágyott. Éppen ez volt a célja: élni, szabadon, nem megkötve, hanem elszakadva mindentől, ami hazug módon szabadságot hirdet ott, ahol minden meg van szabva; ahol minden attól függ, mennyi pénzt keresel, milyen befolyásosak az ismeretségeid, mennyire vagy átlagos, mennyire tudsz elvegyülni, vagy mennyire agresszíven tudod kihasználni, ha valamiben épp különbözöl az átlagtól. Szerintem ez a történet fantasztikus, egy nagyon bátor és tiszta emberről szól, akinek a sztorija talán nem követendő, viszont gyönyörű és megható. Szerintem nem volt antiszociális, csak viszolygott a társadalomtól, és véleményem szerint akit manapság nem taszít legalább egy kicsit ez a világ, az sokkal rosszabb, mint ha úgy halna meg fiatalon, hogy legalább felismerte, és hajlandó volt az életét áldozni, csak hogy ne legyen belőle is képmutató, fásult szerencsétlen. Nekem nagyon tetszett a könyv és a film is.

Sok mindenben osztom az előttem szóló véleményét, ezt a könyvet valóban nehéz letenni, én is két nap és két éjszaka alatt olvastam ki egyhuzamban. Krakauer - szokásához híven - alapos munkát végzett, alighanem tökéletesen oldotta meg a rá bízott feladatot, vagyis hogy írja meg az 1996-os tavaszi szezon eseményeit a Mount Everesten. Méltán lett belőle világhírű történet. Egyetlen probléma a könyvvel viszont az, hogy - bármilyen meglepő - valójában ez nem hegymászós történet! Sokkal inkább egy balul végződő társasutazás története, a szereplők nagy része sem hegymászó (legfeljebb valamikor az volt), hanem időközben utazási irodát nyitó pénzéhes, a hegymászás és a hegyi vezetés tradicionális értékeire fittyet hányó "üzletember", valamint az általuk "megtévesztett", gyakran addig hegyet legfeljebb csak képeslapon látott, kétes dicsőséget (no és hírnevet) hajszoló gazdag turista, akiknek szánalmas vergődése történetesen a világ legmagasabb hegyén játszódik. Ehhez hasonló történetet azóta szinte minden évben lehetett volna írni arról a bohóckodásról, ami hegymászás címén a Mount Everesten zajlik. Persze ez legkevésbé sem a szerző vagy a kiadó hibája. Ők kiváló munkát végeztek, és az olvasó is garantáltan jól fog szórakozni. Viszont ha az ember valódi hegymászós történetet olvasna, valódi hegymászókkal és valódi hegymászói teljesítményekkel, akkor inkább Reinhold Messner, Kurt Diemberger, Greg Child vagy Jerzy Kukuczka könyveit lapozgassa...

A két magyar hegymászó tragédiája adta az inspirációt, hogy keressek egy hegymászással kapcsolatos regényt. Az interneten kértem tanácsot olvasó társaimtól és ezt a könyvet tanácsolták olvasásra. Nem csalódtam. Krakauer nagyon jó író. Nem vész el a részletekben, de nagyon sok ismeretet ad a könyvében. Mindezt teszi nagyon érthetően és nem unalmasan. Nem tudtam letenni a könyvet, annyira gördülékenyen és fordulatosan írja le ennek a tragédiának a történetét. Tudtam a történet végét, hogy tragédia lesz, még is az utolsó pillanatig éberen tartotta a figyelmemet.

A két magyar hegymászó tragédiája volt az ihletőm, hogy kellene olvasnom egy hegymászással kapcsolatos könyvet. Sokat tallóztam az interneten, kértem tanácsot más olvasóktól, hogy melyik legyen az a könyv, amelyet érdemes ebben a témában elolvasni. Nagyon sokan javasolták Krakauer könyvét. Bejött! Nagyon jól ír Krakauer. Azt nem mondom, hogy kedvet kaptam a hegymászásoz, de sok kérdésre magyarázatot kaptam a magyar hegymászók tragédiájával kapcsolatban. Jó könyv. El kell olvasni.

Nagyszerű könyv, amely végre valahára megjelent magyarul is. Nagyjából 22 évet késett, de ugye jobb később mint soha. Dicséret érte a Park kiadónak. Jon Krakauer első könyve (aki a nagysikerű "Ég és jég" valamint "Út a vadonba" c. könyveket is írta), melyet a különböző hegymászó és kalandsport folyóiratokban megjelent írásaiból állítottak össze (akárcsak ugyanezen témában Greg Child: Képeslapok a párkányról c. könyvét). Aki szereti a fanyar, szarkasztikus stílusú írásmódot (és mellesleg a hegymászó történeteket), annak ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasnia. Egyetlen dolog árnyékolja be csupán a kiadó törekvéseit, az pedig a meglehetősen középszerű (alkalmanként már-már gyengének nevezhető) fordítás. Amellett hogy időnként egyszerűen téved a fordító (volt szerencsém az eredeti könyvet olvasni angolul), vagyis nem azt fordítja, amit Krakauer írt, sokszor egészen átkölti a mondatokat, így a magyar szöveg már nyögvenyelősebben olvasható, és Krakauer zseniális stílusa is komoly csorbát szenved. Igazán kár érte. No, de legalább megjelent.

Krakauer igencsk egyoldalúan írja le a történetet, de lebilincselően olvasmányosan. Feltétlenül ajánlom Bukrejev, Hegyi Őrület című könyvének az elolvasását is, a teljes kép azzal együtt alakulhat ki. Akit kicsit is érdekel a hegyi világ ezekből a könyvekből nagyon sok mindent megtudhat.

Antiszociális "hős", gyermeteg naivitással. Negatív példaként kéne emlegetni, hogy hogyan nem szabad élni. Ha valaki ki akar vonulni a társadalomból, megteheti, ha valaki gyakorlatilag öngyilkos akar lenni, megteheti, de nehogy már vonzó példaképnek állítsunk be valakit, aki arra sincs felkészülve, hogy mit csináljon magával, ha ki akar szakadni a társadalomból. Aki a túlélés elemi szintjét se akarja megismerni, az valamilyen szinten pszichikailag beteg..

A főhős valóban normális. A világ tele van hozzá hasonló, ha nem is ily mértékben szélsőségesen szabadságvágyó emberekkel. Az utazás és felfedezés megszállottja lévén könnyedén felfedeztem a hasonlóságokat gondolkodása és az én gondolkodásom között. Filmben látott, lenyűgözött és mindenkinek ajánlom, aki nem a kapitalista világ hatalmas sakkjátszámjának egyik bábujaként szeretné a szabadságot megélni.

A filmet láttam és fantasztikusnak tartom. A főhős meg szerintem teljesen normális volt, felismerte a társadalom hibáit, a pénz és a felesleges tárgyak nélküli életre vágyhatott(sztem) és mindenekelőtt a szabadságra,amit csak a Természet adta szabadság adhatott számára. Nincs ebben semmi abnormális dolog. Számomra nagyon szimpatikus a főhős gondolkodásmódja!Útra fel! :)

Döbbenetesen jó, magával ragadó alkotás.

Nagyon tetszett a konyv, noha a fohost nem tartom normalisnak. Ennek ellenere erdekes olvasni mi motival embereket effele tettekre.